Semmiképpen sem akartam a színdarabban játszó Jacqueline Maillan halvány imitációját szerepeltetni a filmben, úgyhogy egy tökéletesen ellentétes típust, Catherine Deneuve-öt választottam a szerepre, akiről a 8 nő óta tudom: képes úgy játszani, olyan mélységet adni egy szerepnek, hogy a nézők azonnal megértik őt. Catherine ugyanis két lábbal a földön marad, és így képes minden szituációban valóságosnak hatni és együttérzést kelteni a szerepével. A film elején Catherine, mint minden szereplő, egy karikatúra: a kisvárosi gyártulajdonos háztartásbeli felesége, csakhogy a történet során fokozatosan felszabadul, és lassan új nővé válik. A célom az volt, hogy a szereplőt alapul véve bemutathassam a nőt, és az utolsó jelenetben végül magával a színésznővel zárjam le a filmet.

Catherine Deneuve - Született feleség

Nagyon örültem, hogy ismét együtt dolgozhattam Catherine-nel. A 8 nő nem volt teljesen feszültségmentes, úgyhogy muszáj volt semlegesnek mutatkoznom – így ő is csak egy volt a nyolc közül. Sajnos nem tudtunk egymásnak olyan kiemelt figyelmet szentelni, amilyet mindketten szerettünk volna. A Született feleségben viszont az első pillanattól fogva sikerült nagyon szoros kapcsolatba kerülnünk. Még azelőtt megkerestem, hogy producerekkel beszéltem volna, és megkérdeztem, hogy szeretné-e eljátszani a „született feleség” szerepét. Egyből belement. Nagyon fontos volt számomra, hogy még a munka megkezdése előtt megkapjam az ő hallgatólagos beleegyezését. Ő pedig figyelemmel kísérte az egész munkafolyamatot az írástól a szereposztáson keresztül a gyártásig. Teljesen átadta magát ennek a szerepnek, amit nagyon meg is szeretett, és nagyon jókat szórakoztunk a forgatás alatt.

SUZANNE ÉS A FÉRFIAK

Emellé az erős francia nő mellé két olyan nagyágyúra volt szükségem, akik egy súlycsoportban vannak: két olyan francia színészre, akik teljesen különböző stílusban játszanak.

Catherine Deneuve, Gérard Depardieu - Született feleség jelenet

Amikor elterveztük, hogy milyen legyen Catherine Deneuve szeretője a filmben, egyből Gérard Depardieu jutott az eszünkbe, hiszen ők ketten számtalanszor alakítottak már egy párt, tudjuk, hogy ez működik, mert van köztük egy különös kapcsolat. Tudtam, hogy élvezik, ha együtt játszhatnak, és a közönség is szívesen látja őket együtt, régi szerelmespárként. Babin az egyik kedvenc szereplőm: egy javíthatatlan álmodozó, aki csak a múlttal foglalkozik, és a politikai meggyőződésének él, ugyanakkor ő a legmeghatóbb szereplő is. Szeretné megváltoztatni az életét, szeretne apa lenni, és kispolgári életet élni Suzanne-nal: „Nem lehetek én is boldog?” – kérdezi. Gérard Depardieu-n kívül senki mást nem tudnék elképzelni, aki így tudná alakítani az erős, kemény férfit, akinek ennyire sebezhető és érzékeny oldala is van. Gérard azonnal ráérzett a szerepre, és nagyon szórakoztatónak tartotta. Ami meg a hajviseletét illeti, abban a francia szakszervezeti vezető, Bernard Thibault híres bilifrizurája hatott ránk.

Fabrice Luchini elég kézenfekvő választás volt Robert Pujol szerepére. Tudtam, hogy őt összerakni Catherine-nel kockázatos lesz, ugyanakkor rendkívül izgalmas is, hiszen teljesen eltérő a kettejük munkamódszere, az, ahogy a színészethez hozzáállnak, és amilyen filmekben szerepeltek eddig. Merőben valószínűtlennek tűnt, hogy ők egy pár legyenek (akárcsak Robert és Suzanne is), és éppen ez volt az, ami szerintem jót tett a vígjátéknak.

A darabban Robert egy tipikus seggfej, férjnek és főnöknek egyaránt. Mereven konzervatív, hazug és zsarnoki alkalmazottaival és szeretteivel szemben, hasonlóan azokhoz az alakokhoz, akiket Louis de Funès játszott a ’70-es években. De én még egy új színt vittem a szerepébe: a gyermeki vonást. A film vége felé ez a férfi, aki amúgy a kőkemény vezetési stílust és a hímsovinizmust képviseli, hirtelen egészen kisfiús lesz: hagyja, hogy a felesége darabokra szedje, amikor beoson a hálószobájába, és egy csókért könyörög. Fabrice, miután tudja rólam, hogy mennyire szerettem azt, ahogy Eric Rohmer filmjeiben játszott, nagyon meglepődött, hogy rá gondoltam Robert Pujol teljesen eltérő szerepében, de csakhamar magáévá tette ezt az alakot is, és belevitte a maga féktelen, őrült, nagy kifejezőerejű stílusát is a filmbe. Fabrice egy vakmerő színész, aki a legapróbb részletben is képes megtalálni a humort.

A film adatlapja – előzetes, képek >> Született feleség