Az Útvesztő című filmhez tudnivalók, érdekességek, háttér információk, megtudhatod, hogy KI KICSODA A PERZSELTFÖLDÖN? A FORGATÁSRÓL is olvashatsz…

2009-ben jelent meg James Dasher poszt-apokaliptikus történetfolyamának nyitódarabja, Az Útvesztő (The Maze Runner). 2010-ben következett a folytatás, a Tűzpróba (The Scorch Trials), 2011-ben pedig megjelent a harmadik kötet, a Halálkúra (The Death Cure). A trilógia világszerte elsöprő sikert aratott, köteteit számtalan nyelvre lefordították, és eladásukból eddig 340 millió dollár folyt be. Jól megrajzolt szereplőivel, fordulatos történetével és komor hangulatú világával az Útvesztő-saga ma már a popkultúra része, folytatásait rajongók milliói várják, érthető tehát, hogy a szerzőt, James Dashert a Tűzpróba filmváltozatának elkészítésébe is bevonták az alkotók. „Szükség volt néhány változtatásra – meséli Dashner. – De nagyon jól esett, hogy alapjában véve ugyanúgy ragaszkodtak a könyv karaktereihez, történetvezetéséhez és szelleméhez, mint én.”

Az_Utveszto_jelenetfoto (9)

Ha Az útvesztő (The Maze Runner) a menekülésről szólt, Az útvesztő: Tűzpróba (The Scorch Trial) egy vakmerő, veszélyes utazásról. „Ebben a filmben Thomast és társait jóval tágasabb világ várja, amit felégettek a pusztító napkitörések, és letarolt egy gyilkos vírus – magyarázza Wes Ball rendező, akinek Az útvesztő volt a rendezői bemutatkozása. – Fiatal hőseinknek meg kell találniuk a helyüket a megsebzett bolygón, és rá kell jönniük, mit tehetnek a gyógyulásáért. Thomasék nagyon fontosak néhány csoport számára, ők pedig saját szabadságvágyuk és a világ megmentése között őrlődnek.”

Az útvesztő: Tűzpróbában az előző film számos nyitott kérdésre választ kapunk. Thomasék megtudják, hogy a Föld jórészt elpusztult, és hogy egy kegyetlen tudományos csoport, a VESZETT (Világvége – Einstein Szekció – Tiltott Terület) volt az, amely Thomasékat bekergette az útvesztőbe, hogy próbára tegye túlélési képességeiket.

Rájönnek, hogy néhányan közülük immunisak a Kitörés vírusra, amely megtizedelte az emberiséget. Az ő szervezetük olyan biológiai enzimeket termel, amely másokat is védetté tehet a vírussal szemben.

Az útvesztő klausztrofóbiás film volt, alig láttuk benne az eget – magyarázza Ball. – A folytatásban kilépünk a külvilágba, amely azonban nem más, mint felperzselt homok- és kősivatag.”

„Az első rész mozgatórugója a rejtély volt – veszi át a szót Az útvesztő forgatókönyvírója, T.S. Nowlin. – Ki hozta létre az útvesztőt, és mi volt a célja a Tisztáson összegyűjtött fiatalok csapatával: a ’tiszttársakkal’, ahogy magukat hívják. A folytatás inkább a hajszára, a menekülésre épül.”

Az útvesztő: Tűzpróbában az első film legtöbb szereplője visszatér. „Az előző részben Thomas fiúból férfivá érett – elemez a figura megszemélyesítője, Dylan O’Brien. – Társai számára ő képviselte a reményt, ő volt az, aki kivezette a csapatot az útvesztőből. Az ígérte nekik, hogy odaát a biztonság várja őket, de most kiderült, hogy tévedett. Sőt, még veszélyesebb a helyzetük, mert a VESZETT kezében vannak, és a bunkeren túl egy kiégett világ vár rájuk.”

Az új filmben Thomasék fő üldözői a Buggyantak, a vírus áldozatai, akikből a betegség vérengző szörnyetegeket csinált. De még náluk is veszélyesebbek azok az erők, amelyeket a VESZETT irányít. „A VESZETT azoknak a hatalmaskodó személyeknek és kormányoknak a metaforája, akik azt hiszik magukról, hogy bárkivel bármit megtehetnek – mondja Wyck Godfrey. – A szervezetet nem az öncélú gonoszság mozgatja: gyógymódot keres az emberiséget megtizedelő ragályra. Eközben azonban nem ismer irgalmat, és ha kell, azokat is elpusztítja, akik együtt tudnak élni a betegséggel.”

Dashner, aki regényeiben megteremtette ezt a komor hangulatú világot, felszabadítónak érezte az alkotás élményét. „A mi világunknak is megvan a maga sötét oldala – mondja az író. – Én nem tettem mást, mint utazásra indultam benne, hogy olyan kérdésekkel szembesítsem az olvasót, amelyek a valóságban is meghatározzák jövőjét.”

KI KICSODA A PERZSELTFÖLDÖN?

Tuzproba_jelenetfoto (5)

Lássuk, kik a film főszereplői, és hogyan jellemzik az általuk megformált karaktert:

Dylan O’Brien játssza az energikus vezért, Thomast: „Thomasban a bátorságát szeretem leginkább. Hatalmas felelősség nyomja a vállát, mert ő beszéli rá társait a szökésre, de nem tudhatja biztosan, hogy azok a titokzatos ellenálló csoportok, amelyekről a pletykák szólnak, tényleg léteznek-e. Ha nem, a biztos halál vár rájuk.”

Ki Hong Lee alakítja a csapat védelmező figuráját, Minhót: „Minho mindig a legjobb pillanatban cselekszik. Csendes, visszafogott srác, csak akkor beszél, ha muszáj. Ő a legjobb harcos a társaságban, aki azonnal közbelép, ha a bandából valaki bajba kerül.”

Kaya Scodelario formálja meg Teresát, a titokzatos lányt, aki különleges, telepatikus kapcsolatban áll Thomassal. „Teresa nagyon magányos: a teste jelen van, de a szelleme máshol jár. Magányossága miatt nehéz volt játszani, de élveztem. Egy színésznő élete nem mindig habos torta…”

Thomas Brodie-Sangster alakítja az éles eszű Newtot, aki egyesíti a társaságot. „Newt olyan, mint a ragasztó: összetart és mozgat. Nem erőssége a vezetés, abban Thomas a király, de ahhoz nagyon ért, hogy lelket öntsön a társaságba.”

Dexter Darden alakítja Serpenyőt, az aranyszívű szakácsot. „Az első filmben ő volt az, aki a főztjével és jó dumájával feldobta a csapatot, és ebben a filmben se tesz másként.”

Alexander Flores játssza Winstont: „A Tisztáson hentesként dolgozott. Sokáig nem bízott Thomasban, de Minho beszélt a fejével, és azóta elvannak. Keményen harcol a túléléséért, és megpróbál rájönni, miért kerültek az útvesztőbe, és mitől olyan fontosak a VESZETT számára.”

Jacob Lofland alakítja a magányos Arist, aki a bunkerban csatlakozik a társasághoz. „Aris segít megszökni a VESZETT-től, de nem tudja, merre kéne menniük. Thomasszal közösen megpróbálják kiagyalni, hogyan csúszhatnának ki a szervezet karmai közül.”

Rosa Salazar játssza Jorge jobb kezét, Brendát: „Brenda erős, önfejű lány, aki mindig a saját szabályai szerint játszik. Jorge egyfajta apafigura a számára, de vele szemben is megőrzi függetlenségét. Nem az a típus, akivel egy randin kávé mellett az érzelmeidről beszélgethetsz.”

Giancarlo Esposito alakítja Jorge parancsnokot, aki egy túlélő kolóniát vezet: „Jorge okos, kemény fickó, aki kivonta magát a VESZETT fennhatósága alól, és létrehozott egy búvóhelyet, ahol az embereivel viszonylagos biztonságban élhet. Amikor találkozik Thomasék csapatával, először prédának tekinti őket, de Thomas meggyőzi, hogy jobban jár, ha szövetségre lépnek.”

Patricia Clarkson alakítja a VESZETT alkalmazásában álló okos, dölyfös Ava Paige kancellárt. „Ava Paige kíméletlen nőszemély, aki minden lelkifurdalás nélkül felhasználja Thomasékat. Minél közelebb jut céljához, a vírus ellenszerének megtalálásához, annál kegyetlenebbé válik. Az útvesztő: Tűzpróbában neki is kemény próbát kell kiállnia, de győz, és megőrzi hatalmát.”

Aidan Gillen játssza a Patkányembert, más néven Jansont: „Janson a VESZETT-nek dolgozik. Először Thomasék pártfogójának tűnik, de aztán kimutatja a foga fehérjét. Kemény, pontos, ambiciózus férfi, nagy ambíciókkal – könnyen lehet, hogy Ava Paige helyét szemelte ki magának.”

Lili Taylor formálja meg az elkötelezett orvost, Maryt, aki otthagyja a VESZETT-et, hogy csatlakozzon a Jobb Kar nevű ellenállócsoporthoz. „Nem akar rossz célokat szolgálni, és az elveiért bármilyen áldozatra képes.”

Barry Pepper alakítja a határozott Vince-t, a Jobb Kar vezetőjét: „Vince a hegyekben megbúvó ellenálló csoport parancsnoka. Társaival a VESZETT ellen harcolnak, és az a céljuk, hogy minél több túlélőt összegyűjtve olyan erővé nőjék ki magukat, amely felveheti a küzdelmet az elnyomó rendszerrel.”

Nathalie Emmanuel játssza a magabiztos Harrietet. Harriet egy lánycsapatot vezet, akik a B Útvesztőből megszökve a Jobb Karhoz szeretnének csatlakozni: „Harriet igazi harcos. Thomashoz hasonlóan ő is túlélt egy útvesztő-próbát, és nem fél megküzdeni a szabadságáért. Ő és Sonya kemény csajok, vigyáznak egymásra, és útvesztőbeli társukat, Arist keresik.”

Katherine McNamara alakítja Sonyát, aki Harriettel együtt szökött meg a B útvesztőből. „Sonya a B csoport második embere volt, barátnőjével, Harriettel szavak nélkül is megértik egymást. Imádja a fegyvereket, pisztolya és kése is van, szóval ne húzz ujjat vele!”

Szeretnél még több infót megtudni a filmről, akkor olvasd tovább – A FORGATÁSRÓL

A felvételek megkezdése előtt a szereplők túlélőtáborba vonultak, hogy kemény tréninggel készüljenek fel a forgatás gyötrelmeire. Naponta két-három kilométert futottak az albuquerque-i hegyek között, és miközben kíméletlen gyakorlatozással javították erőnlétüket, profi kaszkadőröktől sajátították el, miként tudnak lecsapódó ajtók alatt átcsúszni és magaslatokról leugrani anélkül, hogy a nyakukat törnék. A rendező realista játék követelt színészeitől, úgyhogy mindenki szívét-lelkét beleadta a tréningbe, mert tudta, hogy a forgatáson nincs kegyelem!

Az útvesztő legnagyobb részét egyetlen louisianai helyszínen, egy Baton Rouge közelében lévő tisztáson vették fel. Az útvesztő: Tűzpróba viszont sokféle, eltérő karakterű környezetben játszódik, ezért a 58 napos forgatás alatt a stáb sokat költözött.

Tuzproba_jelenetfoto (1)

Új-Mexikóiban, Albuquerque-től nem messze több olyan helyszínt is találtak, amelyek jól illeszkedtek Web Ball rendező víziójába: végtelen ég alatt hullámzó homokdűnéket, kicserepesett pusztaságokat, rejtett csatornákat, egy beomlott csarnokot, egy elhagyott roncstelepet, és egy ősi szurdokot, amely a megsebzett világban a menekülők számára a túlélés ígéretét hordozza.

Az első részt a Tisztás zöldje uralta, a folytatásban viszont a barnás földszínek, a kékek és a vörösek dominálnak. „A történet, ami az útvesztőben kezdődött, új irányt vesz – magyarázza Ball. – Ehhez másfajta színpaletta, textúra és hangulat illett.”

„Wes igazi kísérletező szellem – dicséri Ballt Godfrey. – Az útvesztő volt az első rendezése, amivel berobbant az élvonalba, és nagyon örültünk, hogy elvállalta a folytatást. Fiatal, lelkes, képekben gondolkodik és hihetetlenül kreatív. Remekül rajzol, fest, és az elképzeléseit saját festményein mutatta be. Így pontosan tudtuk, mit fogunk viszontlátni a vásznon.”

Ball a sci-fiknél megszokott hűvös elegancia helyett a nyers naturalizmust részesítette előnyben. „Az Útvesztő-filmek nincsenek kiglancolva, fényesre polírozva – magyarázza Godfrey. – Azt hiszem, ez az, amit a rajongóink a legjobban szeretnek ebben a sagában: a mi filmjeink érdesek és valóságosak.”

„Az útvesztőben játszódó első részben rengeteg betont, követ és borostyánt láttunk – fűzi hozzá James Dashner. – Most kilépünk a világba, ahol romok, homokviharok és mutáns szörnyetegek várnak ránk. Azt akartuk, hogy a látvány a székéhez szögezze a nézőt, és segítsen megérteni vele hőseink lelki fejlődését.”

A gyilkos erőpróbáról szóló film forgatása maga is kemény próbatétel volt a színészek számára. Dylan O’Brien például kificamodott csuklóval csinálta végig a felvételeket. „Ez a forgatás még az előzőnél is durvább volt – meséli a színész. – Az első részben is rengeteget futottunk, de most még ott voltak a viharok, homokdűnék és az őrült zombik is!.”

„Gyakorlatilag végigrohantuk a filmet – teszi hozzá Ki Hong Lee, aki az egyik homokbucka megmászásakor kisebb zúzódást szenvedett. – Futottunk a Buggyantak elől, menekültünk a VESZETT-től, elől, homokdűnékre kaptattunk fel és le. Majd kiköptük a tüdőnket. És a legrosszabb, hogy nekem az arcizmom se rándulhatott, mert a forgatókönyv szerint az egész csapatban én voltam a leggyorsabb és a legkeményebb.”

Az útvesztő: Tűzpróba különleges látványvilágát Daniel T. Dorrance díszlettervezővel álmodta meg a rendező. „Perzseltföldön minden romos, kiégett, lepusztult – magyarázza Dorrance. – Itt minden egy nagy civilizáció haláláról szól. A VESZETT-es jelenetekben viszont elegáns, rideg, futurisztikus, high-tech a látványvilág, a kemény vonalak és a ciánkék árnyalatai uralkodnak.”

„A film nem egy új világ születéséről szól, hanem arról, hogy az irtózatos kataklizma után a régiből megmarad – folytatja a díszlettervező. – Ismerős dolgok jelennek meg a vásznon, végletesen lepusztult állapotban. Perzseltföldön pokol az élet.”

A VESZETT által üzemeltetett bunker, ahová a film elején Thomasékat belökdösik, kívülről olajfúró toronynak tűnik, de legnagyobb része a sivatag homokja alatt húzódik, és orvosi laboratóriumokat, szállásokat és kihallgatószobákat rejt. A belső térben játszódó jelenetek többségét eredeti helyszínen, egy régi számítógépes lapkagyárban vették fel, ahol a filmesek látványos belső folyosólabirintusokat és csöveket találtak. „Csukaszürkére festettük a falakat, és fóliával borítottuk be a csöveket, hogy modernebb hatást keltsenek – meséli Dorrance. – Emellett olyan tolóajtókat is felszereltünk, amilyeneket a hadihajókon és a tengeralattjárókon használnak. A belső terek kialakításánál nyomasztó, klausztrofóbiás hatásra törekedtünk.

A homokdűnés jelenetek többségét Albuquerque-től nyugatra, a Pajarito Dunesnél vették fel. „Gereblyékkel és söprűkkel eltüntettünk a lábnyomokat és a squadosok keréknyomait – magyarázza a díszlettervező. – Volt egy alacsonyan repülő helikopterünk is egy hatalmas ventillátorral, a fodrokat ezzel rajzoltuk a homokba. A történet szerint a sivatag teljesen elborította a várost, és a helyenként 25 méter vastag homokréteg alól csak a néhány épület legteteje kandikál ki.”

Az elhagyott bevásárlóközpontban játszódó jeleneteket a nemrég bezárt Winrock Mallban forgatták le. Dorrance és csapata leverte a mennyezeti paneleket, betörte az ablakokat, és hatalmas homokdombot halmozott fel azon a részen, ahol Thomasék becsúsznak a homokdűnékről. A falakat aprólékos munkával öregítették, és az ablaküvegeket műanyagszálakkal átszőtt biztonsági üvegre cserélték, hogy a törött, repedt ablaktáblák a forgatás alatt ne veszélyeztessék a színészeket.

Jorge bandájának búvóhelyét Albuquerque pályaudvarán húzták fel. A különös komplexum megtervezésekor Dorrance lelki szemei előtt a Kowloon City lebegett. Ez egy hírhedt nyomornegyed volt Hong Kongban, amit mára már lebontottak, de fénykorában több tízezer embernek nyújtott fedelet. Lakói úgy éltek benne összezsúfolódva, mint valami óriási termeszvárban: a szűk járatokba soha nem jutott el a fény, és a nyomorúságos odúk mérete nem haladta meg a 2-3 négyzetmétert.

Jorge rezidenciája az Albuquerque Studios egyik műtermében épült meg, a pályaudvar múlt század közepét idéző ipari stílusában, amit Dorrance-ék újrahasznosított elemekkel tettek poszt-apokaliptikus külleművé. „Roncs- és hulladéktelepekről gyűjtöttünk össze mindenféle ócskaságot, fémdarabokat, lepusztult bútorokat – meséli a díszlettervező. – De ejtőernyőket és más fura anyagokat is használtunk, és teleraktuk a kuckót elektronikus és túlélő cuccokkal.”

A Perzseltföld alatt játszódó jeleneteket a University of New Mexico klinikája alatti sötét, nyirkos alagutakban, csövekben és csatornákban vették fel. A Buggyantak városrészét Albuquerque belvárosában alakították ki. „Megszálltunk néhány háztömböt – meséli mosolyogva Dorrance –, és nekiláttunk minden lepusztítani. A napfény ebben a világban olyan gyilkos erejű, hogy az épületeket is tönkreteszi: a színeket kifakulnak, a műanyag megolvad. Az utcákat teliraktuk kiégett autóroncsokkal, állványokkal, ponyvákkal, kukákkal, szóval mindenfélével, amiből az ember végszükség esetén otthont építhet magának.

A rave-partihoz a stáb egy igazán különleges helyet talált Albuquerque belvárosában: a Zachary Mansiont, más néven „Kastélyt”, amelynek tulajdonosa Gertrude Zachary ékszertervező. A hatalmas villát moha zöldre tapétázták, aztán pecsét- és koszfoltokkal leöregítették. A plafonra több mint kétszáz csillár került, melyek jól mentek a színes ólomüveg ablakokhoz. „Olyasféle látványt akartunk létrehozni, amiről érződik, hogy valamikor gyönyörű volt, de mára már árnyéka önmagának – magyarázza Dorrance. – A belső tereket gyertyákkal tettük még ünnepélyesebbé, és VHS kazettákból kihúzott szalagokat használtunk dekorációnak.”

A legnehezebben a Jobb Kar nevű ellenállócsoport hegyi tábora számára találtak alkalmas helyszínt, amely a film vége felé jelenik meg. „Rengeteg hegyes tájék van Új-Mexikóban – mondja Joe Hartwick Jr. producer. – Csak az a gond, hogy ami jól néz ki, az egy filmstáb számára többnyire megközelíthetetlen. Húsz különböző helyszínt jártunk végig, míg végül a rendező rábólintott az utolsóra.”

A Jobb Kar táborában játszódó jeleneteket az isten háta mögötti Diamond Tail Ranchen vették fel, amely kilométerekre esik a legközelebbi országúttól. „Csodálatos hely – meséli Dorrence –, az ember ilyesmiről álmodik, amikor kikapcsolódásra vágyik.” A hegyektől övezett tábor a végső menedéket jelenti Thomasék számára: a helyet, ahol szabadnak érezhetik magukat, és végre egy lélegzetvételnyi friss levegőhöz jutnak. Dorrance-ék turista- és katonai sátrakkal, álcahálókkal rendezték be, a táborlakók gyors mozgatásáról négykerék-meghajtású járművek gondoskodtak.

Mintegy hatszáz olyan snitt van a filmben, amiben speciális hatásokat alkalmaztak: a leglátványosabbak azok a jeleneket, amelyek a Perzseltföldön játszódnak, illetve amelyekben a Buggyantak megjelennek. Az utómunka során jórészt számítógépes grafikával hozták létre a várost, amelyet elpusztított és csontvázzá aszalt a szárazság és a Nap gyilkos tüze. A digitális varázslatot a nemzetközi hírű Weta Digital végezte. „A napkitörésektől elpusztult város számítógépes megtervezéséhez kiégett épületek, beomlott hidak képét használtuk referenciának – mondja Richard Hollander, a vizuális hatások supervisora. – Albuquerque-ben ilyenből kevés volt, ezért az internetről gyűjtöttünk össze a szükséges referencia-anyagot.”

A Kitörés vírus három fázisban változtatja Buggyantakká a fertőzötteket. Az első kettőben még csak a hajuk hull ki, a szemeik körül elsötétül a bőr, és egyre jobban lehámlik a bőrük: mindazt a hatást hajpótlásokkal és sminkkel hozták létre. A harmadik stádiumot viszont, amikor a test teljesen leromlik, és a zombikból indák nőnek ki, számítógéppel generálták.

„A jelmezekkel kapcsolatban az volt a kiindulópontunk, hogy Perzseltföldön nincs ipar, így értelemszerűen ruhák sem készülnek – magyarázza Sanja Milković Hays jelmeztervező. – Minden holmi kopott, öreg, elnyűtt és mocskos.”

A menekülők réteges öltözéke a sivatag szélsőséges klímájához igazodik: nappal perzselő a hőség, éjszaka viszont lehűl a levegő. Thomas egyszerű dzsekit és nadrágot hord a filmben, Minho öltözéke katonásabb, főleg az ellenállók katonai táborában, ahol bomberdzseki kerül rá. Teresa hosszú kabátot visel, Serpenyő mellényben parádézik, a társasághoz csapódó Aris pedig hudit, vagyis kapucnis felsőt hord, amiben még elveszettebben fest.

A Buggyantak öltözéke csupa rongy. „Abból indultunk ki, hogy a Buggyantak szenvednek a betegségtől, és leszaggatják testükről a ruhákat – avat be Hays. – Toprongyaik a hajléktalanságról és a reménytelenségről mesélnek.”

Jorge dögevői – azok a vírusfertőzöttek, akik a betegség kezdeti stádiumában vannak – olyanok ebben a futurisztikus világban, mint a kalózok. „Körbejárnak, és összeszednek mindent, ami megtetszik nekik – folytatja a jelmeztervező. – Náluk melegebb színeket, sokféle barnát, drappot, vöröset és zöldet használtunk, és kicsit groteszkebbre vettük az összhatást.”

Az ellenállók hegyi táborában szintén a melegebb színek uralkodnak, és minden kopott, , használt. A VESZETT tisztségviselője, Ava Paige, akit Patricia Clarkson alakít, kasmírból és más drága anyagokból készült fehér ruhákat hord: megjelenése rideg, tiszteletet parancsoló. Az egész filmben ő az egyetlen, akinek a jelmezét nem öregítették.

Végezetül helyezd magad kényelembe és nézd meg az előzetest: