Andrea Arnold rendezőnő a hírneves adaptációk romantikus, melodrámai megközelítését a korábbi filmjeire (Red Road, Akvárium) jellemző könyörtelen kisrealizmusra cserélte – szándékai szerint Emily Bronte korának metsző valóságát és a regény valódi nyerseségét tárva elénk. A színes bőrű főszereplő választásával pedig napjaink rasszista problémáira is reflektál.

Egy Yorkshire-i farmer liverpooli útjáról egy néger kisfiúval (Heathcliff) tér haza. Az árvát a farmer gyerekei ellentétesen fogadják. A fiútestvér (Hinley) rasszista megjegyzéseit fizikai erőszakkal nyomatékosítja, míg a lány (Cathy) egyre szorosabb barátságot köt Heathcliffel, ami lassan megszállott szenvedélybe fordul…

Előzmény:

2010 a filmvásznon a Bronte-nővérek reneszánszát hozta. A három irodalmár húg közül a legidősebb Charlotte Jane Eyre –jét ősszel mutatták be a hazai mozik, pár hónappal később pedig már a középső nővér, Emily regényének filmváltozatát, az Üvöltő szeleket (Wuthering Heights) köszönthetjük.

Ahogy a két regény közt, úgy a két mozi változatban is jelentősek a hangsúlykülönbségek. A Jane Eyre egy klasszikus fejlődés történet, az árva szolgálólány hogyan érik meg az igazi, önfeláldozó szerelemre – Cary Fukunaga rendezése a kosztümös adaptációk ízléses, művészien visszafogott mintáit követi.

Ezzel szemben az apácaként a világtól elzártan élő Emily regénye, az Üvöltő szelek példa nélküli mind az írónő életművében (ez az egyetlen írása), mind az angol irodalomban. A késő romantika, kora viktoriánus kor szigorú erkölcsi rendjében nagy visszhangot keltett a mostohatestvérek kapcsolatában zabolázatlan ösztönöket (vonzalom, bosszú, nyereségvágy) feltáró alkotás. Romantikus története ellenére az egyik első modern angol regény, bonyolult narrációs struktúrával, kora társadalma osztályellentéteinek modellálásával. Az ösztönök világában botorkáló sorstragédiát méltatói nemritkán a görög drámákkal és Shakespeare darabjaival állítják párhuzamba.

A brit próza páratlan örökségét számtalan filmváltozat használta ki/éltette tovább. Máig a legismertebb William Wyler 1939-es klasszikus melodrámája, melyben Heathcliffet Laurence Olivier, Cathyt pedig Merle Oberon alakítja. Luis Bunuel a történetet a katolikus Mexikóba helyezte át (Abismos de pasión 1954), saját poszt-szürrealista képeivel, gondolataival gazdagítva. Kiemelik még az 1970-es brit produkciót, amelyben Timothy Dalton formálta meg Heathcliffet. A francia újhullám egyik atyja, Jacques Rivette is készített egy átíratot (Hurlevent, 1985), ami a szerelmi drámát a 30-as évek francia vidékére transzportálta. Számos BBC-adaptáció is született (legutóbb 2009-ben), amerikai szuperprodukció (1992-ben Juliette Binoche-sal és Ralph Fiennes-szal) és egy egészen bizarr MTV-tinimusical is (2003).

A sor most egy újabb mozifilmmel bővül – talán meglepő módon nem James Ivory, Anthony Minghella vagy Kenneth Branagh rendezésében, hanem az eddig a brit munkásosztály, bevándorlók hétköznapjait (Red Road, Akvárium) témájául választó Andrea Arnoldra talált rá ez a történelmi múltban játszódó dráma.

A rendezőnő nem a korábbi verziók kosztümös-romantikus melodrámáinak ösvényén indult el. Sőt az adaptációk melodrámai fokát tekintve a Wyler-féle őseredetitől nem is helyezkedhetett volna távolabb! Arnold erről így vall a sajtókönyvben: „A film gyerekkori megtekintése után olvastam a könyvet, immár tinédzserként. Elképedtem, mert ez nem egy tipikus románc volt, amire emlékeztem. Valami sokkal sötétetebb, bizarabb, felkavaróbb.”

[scg_html_vizszintes_vonal]

Eredeti cím: Wuthering Heights | Műfaj: angol film| Rendező: Andrea Arnold | Játékidő: 129 perc | A film forgalmazója: Cirko Film | Hazai mozi bemutató: 2012. február 16. | Főszereplők: Kaya Scodelario, James Howson, Nichola Burley, Oliver Milburn

[nggallery id=345]

Üvöltő szelek  előzetes