A MoziNéző

A MoziNéző
1 vote, 5.00 avg. rating (96% score)
Oszd meg!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A MoziNéző 2006-ban indult, célja a mozizás népszerűsítése, a látogatók tájékoztatása az aktuális és a várható mozi premierekről film előzetesekkel, további információkkal. Nem írunk kritikát, nem minősítünk, célunk mindössze korrekt tájékoztatást adni a moziba kerülő filmekről, mert Moziban nézni jó! Első kézből a forgalmazóktól a mozinézőknek!

A mozi kialakulása

Az első mozi, vagyis közönségnek történő filmvetítés helyszíne 1895 december 28-án a párizsi Grand Café volt, ahol Louis Jean Lumière és fivére, Auguste Jean Lumière egy a saját filmjeikből álló előadást vetítettek a közönségnek azzal a szerkezettel, amelyet ők maguk, ugyanezen év februárjában találtak fel. A gép neve a kinematográf volt, amely egyszerre volt felvevőkamera, másolóberendezés és vetítőszerkezet. A kinematográf a filmszalagon található képkockákat, vagyis sorozatfelvételt felnagyítva vetíti ki a vászonra egy, a képkockával megegyező méretű nyíláson keresztül.

A találmány hatalmas sikert aratott, s a vetítések sorra követték egymást egy újfajta, közös szórakozási lehetőséget nyújtva ezzel az embereknek.

Akkor még tudtuk, mi az: értékelni…

Az új kikapcsolódás otthonunkban is

A technika fejlődésének köszönhetően megjelent a színes film, később a televízió, mely lehetővé tette, hogy az emberek otthonukban, szűk családi körben is filmet tudjanak nézni. Ez akkoriban szintén csodának számított, ám az újdonság megjelenésével párhuzamosan csökkenni kezdett a mozizási kedv, hiszen a türelmes emberek számára lassan odahaza is elérhetővé váltak azok a filmek, amelyeket a mozikban vetítettek.

Az embereknek már nem volt elég a TV birtoklása, kábeltelevíziós csatornákra fizettek elő, illetve kedvenc filmjeiket is gyűjteni kezdték.

Itt már a látszat ellenére erősen csökkenni kezdett a filmek és a mozi értéke az ember szemében. A kikapcsolódás e-formáját feladtuk a birtoklási vágy miatt.

Gyors fejlődés és remény

Napjainkban a filmletöltések korában és azoknak köszönhetően számos kisebb mozi zárt be, s ezzel egy időben megnyíltak a pláza-mozik. A filmszínházak manapság több mozi termekből állnak, a kényelmetlen fa székeket bársony ülések váltották fel és pohártartókkal bővítették a moziba járók kényelmét. A vetítés élvezhetőbb, mint valaha; tű-éles képek, térhatású hang, giga méretű vásznak kerültek a mozikba, a 3D, IMAX mozik bevezetésével pedig hisszük, hogy visszatér az érzés, amely rég feledésbe merült; hogy miért érdemes moziban nézni…

A mozik ekkorra már értéktelenné váltak az ember számára, bízzunk a 3D-ben…

A mozi, mint ünnepi alkalom

Valamikor az emberek különleges, kiemelkedő eseményként élték meg a mozizást, alkalmi ruhába bújva, izgatottan várták a vetítést akkor is, ha nem tudták miről szól a film.

Ma sajnos mások véleménye dönt abban, megnézzünk-e egy filmet. A mai “kritikusok” (Tisztelet a kivételnek!) dolga úgy tűnik, a provokáció, a negatív reklám és az effajta figyelemfelkeltés. Már a film premierje előtt szinte mindenütt csak negatív kritikát lehet olvasni ha nem épp a filmben szereplő tehetségtelen színészről, vagy színésznőről, akkor a történet jelentéktelenségéről. A mai kritikusok vagy a film készítőit szapulják, vagy épp a film készítésének anyagi részét feszegetik.

Rohanó világunkban és az Internet korszakában érthető, hogy az ember minél több információra éhezik, és nem kíváncsi az őt nem érdeklő hírekre, filmekre. A baj csak az, hogy a fent említett kritikusok alapozzák meg az emberek döntését azt illetően, hogy az adott filmet megnézzék-e.

Az Interneten továbbá igen népszerű manapság a vélemény-nyilvánítás azon “rendkívül részletes” lehetősége, mely csillagokkal történő megjelöléssel minősíti a filmeket. Sok filmen több száz, vagy akár több ezer ember dolgozik, aminek egy unatkozó kamasz pár klikkeléssel rossz hírét keltheti. Hogy ez “jóindulatból” történik, vagy mert nem értette a filmet, esetleg mert annyira érdekelte őt a film, hogy 10 percenként ment ki a szobából kólát tölteni magának, sosem tudjuk meg…

Valóban az ő véleményére adunk? Biztos, hogy tudjuk, ki ül a másik oldalon? Vagy azt, hogy az illető ízlése megegyezik-e a miénkkel? Esetleg a mai lehúzó kritikákra alapozzuk azon döntésünket, miszerint megnézzük-e az adott filmet? Minden filmet nem lehet megnézni, ezt mindannyian tudjuk. De adjunk időt magunknak a kikapcsolódásra! Igenis legyen időnk filmet nézni, legyen időnk moziba járni! Merjünk olyan alkotásokat is megnézni, ami nem nyert Oscar-díjat, ami csak egy csillagot kapott és így tovább…

Egy filmet nem csak nézni kell, hanem látni, érteni is. Ha odafigyelsz a filmre, te is részese lehetsz! Legyen újra a mozizás egy várt esemény, amely kirántja az embert a szürke hétköznapokból! Tudjunk újra belépni a filmek világába anélkül, hogy…!

Értékeljük át újra!

Fordulópont?!

Mi, mozinézők tudjuk, miért jó moziba járni, ám az élményt elég nehéz lenne leírni. Az Avatar c. film moziba kerülésekor elérkezett az a pillanat, amikor a moziba nem járó filmkedvelők is érezhették, milyen érzés, mi az a mozi. Amikor vége a filmnek nehezen tudod elfogadni, hogy vége – Ez is a mozizás lényege!

Lehet, hogy csak a technika további fejlődése szükségeltetett ahhoz, hogy az emberek újra megtöltsék a termeket, de egy biztos: ha engeded magad belépni a filmek világába, olyan élményben lesz részed, amiben otthon soha!

Egy új világ, melynek belépésébe mindössze egy mozijegyre van szükséged! A mozik megmenekülnek?!

A Cinema Paradiso c. film bemutatója
Valósághű alkotás egy kisfiú mozi iránti szeretetéről…


Oszd meg!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •